Elerkeztunk 2011 utolso hetehez. :) Furcsa evet zarok... Oktoberig Kanadaban voltam.Majus 5-en megismerkedtem egy remek pasival. Mivel ugysem olvassa ezt a bejegyzest, hisz en is elfeledkeztem a blogomrol.. utoljara aznap este irtam bejegyzest, mikor megismertem :D vagyis mar Mo-n elmult ejfel, igy a post 6-i datummal jelent meg. De amit mondani akartam, igy nyugodtan elarulhatom: SZERETEM OT! Nagyon nehez, igy kozel 7000km-rol. Felek, hogy fajni fog... nem akarom elvesziteni. Vegre boldog szeretnek lenni valakivel, aki viszont szeret. Ez akkora nagy keres? Szeretni es szeretve lenni. Nem szeretek ilyen erzekeny lenni, utalom, hogy el fog mosodni a sminkem. Szoval, rettegek, hogy nem vagyok eleg jo neki.
Ahogy Reka mondana: " MErt jo vagyok, a legjobb vagyok" valoban jo vagyok azt hiszem. Nem tudom miert erzem azt, hogy nem vagyok eleg jo neki... hisz korabban soha nem fordult meg ilyesmi a fejemben... barkit kepes voltam megszerezni, meg ha nem is volt sok kapcsolatom. 10 evvel korabban bezzeg nem fajt ilyesmin a fejem, mikor az eppen megye legjobb pasijanak tartott fazont tudhattam a paromnak. Akkor meg onbizalmam az egeket surolta... de azota sok elmenyen vagyok tul, amik nem voltak tul pozitiv toltetuek. Most pedig csak arra vagyok, hogy valaki vegre mellettem erezze igazan jol magat, velem tervezzen kozos eletet, csaladot. Tudom ez nem egyik naprol a masikra megy, de olyan jo erezni, mikor szeretik az embert. en pedig annyira regen ereztem azt utoljara, hogy a napjat sem tudom mar.
Angolozok, tornazok. Persze el sem hiszi... bar tudom badarsag, hogy meg akarok felelni neki, hisz nem az apam, hanem a pasim..es az a "dolga", hogy igy szeressen, ahogy vagyok. Szeretni? Milyen csodas erzes, mikor azt mondjak az embernek, hogy: Szeretlek. Evek ota nem mondta ezt senki. Szeretnek mar egy igazi Karacsonyt... amikor a szerelmemmel tolthetem. SZeretnem, hogy vegre valaki arra vagyjon, hogy velem tolthesse a karacsonyt. Tudom, hogy nem szoktam erzelmekrol beszelni. Ez nagyon nehez... talan olyankor megy csak, ha szomoru vagyok. Dia szerint soha nem beszelek erzelmekrol. Furcsa, mert szerintem mindig kimutatom oket. epp ezert tul sebezheto vagyok. Utalom ezt a kiszolgaltatott helyzetet... hogy sakk mattot kaptam az elettol mar megint.Azt hittem jo lesz, ha megismerek valakit akit szeretek. De pocsek, ha en nem dobhatok fel olyan temakat, hogy osszekoltozes es stb.. nem kerdezhetem meg, esetleg megfordult-e ilyesmi a fejeben... nem akarom, hogy azt higgye csak az miatt a tetves papir miatt vagyok vele. Nem hittem, hogy ennyire nehez lesz. Ha az a rohadt cetli izgatna, akkor mar az elso hapival osszeallhattam volna. Persze ezt nem tudhatja.. kozben elment a net, mehetek a padlasra.. legalabb abbahagyom a bogest.
